A VSZT a Francia Olajnövény-vetőmag Szaporítók Egyesületének (ANAMSO) közgyűlésén

 

A Vetőmag Szövetség és Terméktanács (VSZT) 2006. májusában meghívást kapott az ANAMSO közgyűlésére Franciaországba, melyen a VSZT-t dr. Pálvölgyi László, az Ipari növények Szekció Bizottságának elnöke és Horváth Zsolt a VSZT titkárságának munkatársa képviselte. A szövetségnek egyik legnagyobb eredménye az, hogy megalkották a vetőmag termelési zárt körzeteket.

 

A magyar delegáció kiemelt figyelmet kapott, hisz első ízben vett részt ezen az eseményen. A VSZT-n kívül az Olasz Vetőmagszaporítók Szövetsége kapott még meghívást a külföldi szervezetek közül.

 

Az ANAMSO-t 1964-ben hozták létre azzal a céllal, hogy tagjait informálja a szektort érintő kérdésekről és képviselje tagjait mind nemzeti, mind európai szinten. Az ANAMSO-nak 1930 tagja van, akik 13 307 ha-on állítanak elő napraforgót, szóját, repcét…

 

A szövetségnek egyik legnagyobb eredménye az, hogy megalkották a termelési zárt körzeteket

 

A minőségi leromlás, az átporzás elkerülése végett Franciaországban a napraforgó-vetőmag előállítás csak zárt körzetben történhet. Az első napraforgó zárt körzetet 1983-ban hozták létre.

A napraforgó vetőmag-szaporítás minden esetben egy gazda és egy vetőmag-szaporító üzem között létrejött szerződés tárgyát képezi.
A szerződő felek megállapodnak abban, hogy betartják a hibrid napraforgó termesztési szabályokat, mint:

 

-Vetésforgó használata, aminek következtében 3 évig nem lehet napraforgót termeszteni ugyanazon a parcellán abból az okból kifolyólag, hogy minimálisra  csökkentsék az árvakelések megjelenését és a növényegészségügyi problémákat, különös tekintettel a szklerotíniára. Tehát csak a 4. évben lehet újból visszatérni napraforgóval ugyanarra a parcellára.
-Az együttvirágzás garantálása, ami elengedhetetlen a 2 szülő között, a nővirágok teljes termékenyülési időszaka alatt.
-Az izoláció biztosítása, ami azt jelenti, hogy nincs más jelenlévő pollen, mint az apa pollenje.

 

Fontos az „egyéb napraforgó” mentesség biztosítása, semmilyen más fajta nem lehet a parcella közelében.
- minimum 500 m izolációs távolság szükséges minősített vetőmag esetében,
- 3000 m elit vetőmag esetében és
- 5000 m szuperelit esetében.

 

Azokat a napraforgó-vetőmag parcellákat, melyek nincsenek izolálva a teljes virágzási periódus alatt, teljes egészében vagy részlegesen elutasítják. A parcella izolálása a vetőmag-szaporító felelőssége.

 

Egy zárt körzetben való termesztés értelemszerűen jogokat és kötelezettségeket ró a termesztőre, melyek előnyökkel és hátrányokkal járnak.

 

A főbb előnyök:
- az izolálás egyszerűen megvalósítható
- jobb virágportömeg
- kisebb az esélye a rossz együttvirágzásnak
- újabb szaporítók integrálódása, terület felértékelődése
- vetőmag prioritás a zónán belül (szemben az áru napraforgóval) - de ez az elsőbbség nem jelenti azt, hogy tilos áru napraforgót termeszteni. A vetőmagosok zónán belüli elsőbbsége abban nyilvánul meg, hogy aki áru napraforgót termeszt, be kell tartania az izolációs távolságokat és az ő saját területét kell csökkenteni (derogáció), nem a vetőmagtermesztőnek kell az izolációs távolság betartása miatt a területéből  levonni az izolációs területet.
- több üzem, több fajta
többen több fajtát is termeszthetnek, de éppen ezért nagy gondot kell fordítani az izolációs távolságok betartására olyan esetekben, amikor ugyanazon fajtákra különböző apavonalakat használnak.

 

Mint mindennek, a zárt körzetnek is megvannak a maga hátrányai, de ezek eltörpülnek a zárt körzet előnyei mellett:

 

- a zónát saját maguknak kell izolálni a gazdáknak
talán a vetőmag-szaporítók legnagyobb hátránya, hogy saját maguknak kell az izolálásról gondoskodni
- 3 éves rotáció

 

Minden zóna rendelkezik egy ún. „zóna bizottsággal”.


A „zóna bizottság” feladatai:

 

-informálni minden lehetséges eszközzel a szaporítókat vagy a „nem vetőmag-szaporító” gazdákat a bejelentések dátumairól (szóbeli, hírlevél, újsághirdetés, szervezett gyűlés stb.)
- bejelentések kezelése
- továbbküldeni az illetékes megyei hatósághoz a dokumentációkat.

 

Bioüzemanyagok

 

 

A közgyűlésen hangoztatták a bio-üzemanyagok fontosságát, mind a környezetvédelmi, mind a gazdasági előnyök miatt.
Az elhangzott előadásokból kiderült, hogy 1 hektár cukorrépából 5,8 t etanol, 1 hektár gabonából 2,5 t etanol, míg 1 hektár olajnövényből 1,4 t biodízel állítható elő. A bio-üzemanyagok előnyeként említették többek között az élelmiszerbiztonságot, a pozitív energetikai mérleget, az üvegházhatás csökkentését, azt, hogy nincs tengeri gázkitermelés, és hogy kevesebb a szennyezőanyag-kibocsátás a bio-üzemanyag használatával. Mind a biodízel, mind a bioetanol esetében mintegy 75%-ban kevesebb az üvegházhatást befolyásoló káros-anyag kibocsátás, mint a gázolaj (biodízellel összevetve) vagy benzin (bioetanollal összevetve). Az uniós előírásokról szólva elmondták, hogy 2010-re tagállamonként 5,75% -nak kell lennie a minimális bio-üzemanyag használatnak a piaci részesedés tekintetében. Elhangzott az is, hogy a tagállamok adócsökkentést is adhatnak a bio-üzemanyagot tartalmazó üzemanyagokra.

 

Biodízel várható mennyisége Franciaországban 

 

2005 (2%) 

2008 (5,75%) 

2010 (7%) 

2015 (10%) 

Olajnövény 

556 521 t 

1 600 000 t 

1 947 826 t 

2 782 600 t 

Terület 

382 608 ha 

1 100 000 ha 

1 339 130 ha 

1 913 000 ha 

 

 

Célkitűzés az, hogy 2007-re megháromszorozzák az évi bio-üzemanyag termelést a jelenlegi 450 000 t-ról 1,25 M t-ra, amit 4 új 200 000 t/év kapacitású üzem felépítésével, 6000 új munkahely teremtésével szeretnének elérni.

 

A világtermelésről szólva beszámoltak arról, hogy 460 M hl az éves bio-üzemanyag termelés, melynek 75%-a bioetanol és 25%-a a biodízel. Legnagyobb termelők Brazília és az USA.

 


Az Olasz Vetőmagszaporítók Szövetsége nevében Edmo Tersi tartott beszámolót az olaszországi vetőmagtermesztésről.

 

A főbb kultúrák termésterületeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
 

Olaszország 

2004 

2005 

változás 

durum búza 

1 772 154 ha 

1 276 187 ha 

-28% 

lágy búza 

580 521 ha

627 110 ha

 8%

árpa

306 843 ha

337 893 ha

 10%

kukorica

1 202 501 ha

1 108 208 ha

 -8%

szója

150 784 ha

171 291 ha

 14%

napraforgó

64 936 ha

93 962 ha

 45%

összesen

4 077 739 ha

3 614 651 ha

 -11%

 

 
 

A napraforgó területek száma jelentősen növekedett a 2004. évhez képest. A napraforgó átlagtermés Olaszországban 35 q/ha, az átlagár 21 €/q, a repce átlagtermése 33 q/ha, az átlagára 21 €/q. Olaszországban zárt körzetben termesztik a napraforgó vetőmagot. Legjelentősebb vetőmagtermesztő vidéknek számít a Pó-síkság.

 

 

Együttműködési tervek a francia szövetséggel

 

Az ANAMSO elnökével M. Philippe de GUILLEBON–al és az ANAMSO igazgatójával M. Jean-Louis de KERSTRAT–al történt megbeszélés során a két szövetség megállapodott a rendszeres kapcsolattartásban, melynek során tájékoztatják egymást a szektort érintő fontosabb kérdésekről. A VSZT egyúttal meghívást kapott a Nemzetközi Vetőmagszaporító Szövetségbe is.
 

 

          © VSZT 2015. | © Web: