Az Európai Bizottság ráült annak a tanulmánynak az eredményeire, mely a hagyományos vetőmag tételekben a GMO maradvány mennyiségét vizsgálta. Ezt azért tette, hogy ebben az érzékeny témában elkerülje a jogszabály alkotási kötelezettségét, tudósított az Agra Europe iparági forrásra hivatkozva.
Félő, hogy a jelenlegi Bizottság nem akar előrelépést tenni ebben a kényes témában, akár 2010-ig is elhalaszthatják az esetleges GMO jelenlét új határértékének megállapítását a konvencionális vetőmagokban.
A tavaly elkészült hatástanulmány azt mutatja, hogy a nagyon alacsony határértékek – mint a jelenlegi zéró tolerancia is – nem működőképes.
A jelenlegi tétlenség árt az EU vetőmag piacának. A tagállamok igen eltérő módon szabályozzák a kérdést – néhány termesztőre és vetőmag előállítóra komoly büntetéseket szabnak ki a hagyományos vetőmag tételekben talált GM vetőmagok miatt.
Az elkerülhetetlen
Az EU területén kísérleti és termesztési célból állítanak elő GM növényeket, ami ahhoz vezethet, hogy a közeli területeken előállított hagyományos vetőmag kismértékű GM maradékot tartalmazhat – „esetleges idegenjelenlét (AP)”.
Emellett olyan országokból is érkezik import vetőmag Európába, ahol GM vetőmagot és terményt állítanak elő – ez egy újabb lehetőség az AP-re. A Bizottság is elismeri, hogy az AP számos esetben elkerülhetetlen.
Iparági források kifejtették, hogy a megfontolás alatt álló (AP) határértéke 0,1%-ról emelkedjen 0,9%-ra, ez az a szint, ami felett jelenleg az élelmiszereken és takarmányokon a címkén fel kell tüntetni a biotechnológiai úton módosított összetevő jelenlétét.
A Bizottság számára egy alternatívát jelent, hogy ugyan ezt a határértéket határozza meg a vetőmagok esetében.
A Bizottság végső javaslatában specifikusan számításba veheti az AP szintet, hogy adott AP szint esetén mennyi GM növény fejlődik ki a vetőmagból egy zsákra vonatkoztatva.
A politikusok halogatják a javaslatot
A Bizottság minél hamarabb be akarja fejezni a kutatást, de nem jelöl ki konkrét határidőt – annak ellenére, hogy múlt évben be kellett volna fejeződnie.
A ágazat attól tart, hogy ez a politika félbeszakítja a folyamatot, a jelenlegi környezetvédelmi biztossal – Stavros Dimas-szal – úgy tűnik, hogy elhalasztják a döntést a Bizottság újraválasztásáig (körülbelül 2009. végéig).
A iparág véleménye az, hogy szükség van egy működőképes határértékre, a halogatás a lehető legrosszabb választás.
Miután megállapítottak egy határértéket, a következő lépés egy egységes vizsgálati rendszer kidolgozása, és ennek a tagállamok közötti harmonizációja. Jelenleg az is lehetséges, hogy ugyan arról a zsák vetőmagról két teljesen különböző AP értéket állapítanak meg két különböző vizsgálati módszerrel.