CORNET

CORNET – a búza szárazságtűréséért

Időjárási anomáliák, forró és aszályos nyarak, hideg és gazdag csapadékkal jelentkező telek és sokszor ennek a fordítottja. Ezeket a jeleket mondják a meteorológusok a globális klímaváltozás első eseményeinek. A jelekre a nemesítők is felfigyeltek, sőt a brüsszeli tudományirányítás is! Ezért indították el a CORNET nevű programot, melynek magyar részről szponzora az NKTH és szakmai vezetője a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. A Gabonakutató Nonprofit Kft. németországi és osztrák búzanemesítő közép és kis vállalatokkal együtt vesz részt a programban. A GK Kft. szakmai résztvevő és a szárazságtűréssel kapcsolatos kísérletek kivitelezője.
A nemzetközi pályázat célja, hogy a KKV-kat arra ösztönözze, hogy közösen fogalmazzák meg kutatás-fejlesztési igényeiket és szakmai szervezeteiken keresztül, ún. kollektív kutatás keretében közösen bízzanak meg kutatóhelyeket K+F feladatokkal, és az eredményeket a szervezet tagjai között minél szélesebb körben hasznosítsák.
A kutatás során elért eredmények nyilvánosak. A továbbhasznosítás céljából történő megismertetése a hazai szektorral a VSZT feladata lesz. Az eredmények főként módszertani jellegűek, de a tesztelt genotípusokról, nemesítési alapanyagokról kapott információ is hasznosítható lehet.
A viszonylag rövid idejű (két év) projekt két vetésidőt (2009 és 2010 októbere) foglal magába, melyben 8-8 jól ismert német, osztrák és magyar búzafajta vizsgálata történik különböző környezetben (német, osztrák és magyar kísérleti helyeken), mesterségesen előidézett vízmegvonási körülmények között. A kísérletben a már említett 24 fajta mellett a huszonötödik a ‘Capo’ fajta, amelyet mind a három országban ismernek és termesztenek. Ezt a fajtát, valamennyi részvevő kontroll fajtaként kezeli. A gyakorlati célú megfigyeléseket (termés, betegségek, minőség, stb.) alapvető stressz élettani vizsgálatok egészítik ki. A magyarországi kísérletek Szegeden a Kecskés-telepi kísérleti helyen kerültek beállításra.
A magyar pályázatot hat kis és középméretű vállalat (Ager-2000 Kft., Agromag Kft., Agroszemek Kft., Telekgerendási Földműv. Szöv., Szeredi Kft., Tricciana Zrt.) támogatja, akik részvétele nélkül nem lett volna sikeres a pályázat. Ezek a partnereink gazdálkodásukban tapasztalják a szárazság fenyegető jeleit.

Könnyű belátni, hogy az idei időjárás nem sok mindennek kedvezett a mezőgazdaságban, és semmiképpen sem a szárazságtűréssel kapcsolatos kísérleteknek. A nehézségek ellenére még is sok tanulságot vonhattak le a résztvevő cégek és a megjelent érdeklődők a június és július elején szervezett kísérleti szemlék alkalmával.

Bemutatott kísérletek

• Négyismétléses véletlen elrendezésű kontroll (Kecskés-telep és Kiszombor) és öntözött kísérlet (Keskés-telep). A vizsgálatban résztvevő 25 fajtát négy ismétlésben vetették el öntözhető és nem öntözött körülmények között. A jelentős csapadékmennyiség következtében az öntözött területen sem volt szükség öntözésre, a területek közötti különbség a fekvésükből adódott. Ebben az évben jelentős mértékű volt a levélfoltosságot okozó kórokozók fertőzése. A csapadékos, hűvös időjárás következtében a vizsgált fajták egy része megdőlt az öntözött kísérletben, valamint a kalászolási időben egyes fajták között 2 hetes különbség volt. Ez átlagos évben kb. 1 hét lehet. A nem öntözött parcellákon kevésbé volt jellemző a megdőlés.
• Transzlokációs képesség értékelése. A vizsgálat célja, hogy a fajtákat abból a szempontból értékeljék, hogy ha azok elveszítik asszimilációs felületüket, mennyire képesek a szár keményítő tartalmát cukor formájában a szemekbe transzlokálni. A kísérlet során a virágzás után 2 héttel perzselőszeres (NaClO3 oldat) permetezésben részesültek a növények, ennek következtében elveszítették asszimilációs felületüket, ill. annak nagy részét. Ezek kalászai, ill. a szemek jelentős különbségeket mutatnak a kontrollhoz képest.
• Szárazságstressz hatásának értékelése esővédő sátor alatt, háromismétléses 1-1 soros kísérletben. A kísérlet egyik részén sátor akadályozta meg a csapadék területre jutását, a talajban 2 m mély kavicságy, ill. 1 méter mélyen dréncső védte a területet attól, hogy a víz beszivárogjon. Azonban a víz talaj felszínén történő befolyását nem lehetett megakadályozni, de ez átlagos évben nem jelent problémát. A sátrat január 1-jétől automatika működtették.
• Szárazságstressz hatásának értékelése üvegházban. Minden fajtából 3-3 növényt helyeztek el 1-1 cserépben, melyek közül az egyiket az ideális vízellátottságnak megfelelően öntöztek (kontroll, össz. 2,5 liter vízmennyiség), míg a másikat az ideális vízmennyiség 20%-ával öntözték (össz. 0,5 liter vízmennyiség). Jelentős méretbeli különbségek mutatkoztak a kontroll és a stresszelt növények között mind a növénymagasság, mind pedig a kalászhossz tekintetében.
• Térképezési populáció vizsgálata. A 25 fajta értékelése mellett párhuzamosan egy szárazságot jól tűrő (Plainsman V.) és egy nem szárazságtűrő (Capelle Desprez) búzafajta keresztezéséből származó család (340 DH törzs) vizsgálata is folyt, melynek célja a szárazságtűrés szempontjából fontos tulajdonságok feljegyzése (fenotipizálás) genetikai térképezéshez.