Tájékoztató az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) főtitkárának látogatásáról

Ez év január 25-én a VSZT megbeszélést folytatott Garlich von Essen ESA főtitkárral.

Az európai szövetséghez történő csatlakozásunk óta (2005. jan.) ez volt az első alkalom ilyen szintű találkozóra. A tanácskozás elején rövid tájékoztatót nyújtottunk számára a hazai mezőgazdaság és különös tekintettel a vetőmagipar helyzetéről, valamint a VSZT felépítéséről, működéséről és céljairól.

 

A tanácskozásnak két fő témája volt: a nemesítői jogok, fajtavédelem és az utántermesztett vetőmag (FSS) felhasználás, valamint a GM és nem GM növények termesztésének kérdése.

 

Nemesítői jogok védelme, utántermesztett vetőmag felhasználás

 

Magyarországon drasztikusan visszaesett a vetőmag felújítás a kalászos gabonák és tulajdonképpen az öntermékenyülő növényeknél egyaránt. A minősített vetőmag használat a VSZT minden erőfeszítése ellenére nem feltétele a jó mezőgazdasági gyakorlat előírásainak, és a nemzeti „TOP UP” támogatás kifizetésének sem. A kialakult helyzet rendkívül nehéz helyzetbe hozta a nemesítő intézeteket és a vetőmag előállítókat egyaránt.
A növényfajta oltalom jogszabályi háttere rendezett, az UPOV 91-es egyezmény, valamint a 2100/94/EK rendelet részét képezi a szabadalmi törvénynek. Az oltalmazás intézményi háttere jól működik, a jelentős forgalmú őszi búza fajták szinte kivétel nélkül növényfajta oltalomban lettek részesítve.
A VSZT véleménye szerint szükség lenne egy olyan EU jogszabályra, amely nem csak az elvi lehetőségét adja meg a licencdíj beszedésének az oltalmazott fajtáknál, hanem annak végrehajtásáról is rendelkezik. Kitér az információadás kötelezettségére, a begyűjtés módjára, a nemfizetésből eredő szankciókra.

 

/kép forrás: www.euroseeds.org/

 

Az Európai Vetőmag Szövetség, mint ahogyan már korábban is beszámoltunk róla kulcsfontosságúnak tartja az FSS kérdésének rendezését az Unióban. A nyár folyamán egy felmérés készült, hogy mekkora kárt okoz az európai vetőmag szektornak a kiesett licencdíj bevétel. Az eredményeket az ESA az Európai Bizottság elé terjesztette. Ennek tükrében indult el a törvény előkészítési munka, mely folyamat eredménye lehet a kérdést uniós szinten szabályozó jogszabály. A nemzeti szövetségeknek azonban feladatuk, hogy minden országban az adottságoknak megfelelően alakítsák ki a saját licencdíj begyűjtésük rendszerét, továbbá a tagországi uniós képviselők folyamatos tájékoztatásával segítsék elő, hogy az EU törvényjavaslat elfogadásakor kedvező döntés szülessen.

 

GM, nem-GM, valamint bio növénytermesztés koegzisztenciájának megteremtése Magyarországon

 

Tájékoztattuk a főtitkár urat a magyarországi kukoricatermesztés (áru, vetőmag, csemege) jellemzőiről (méret, szerkezet, földrajzi adottságok). Kifejtettük azon álláspontunkat, hogy a VSZT-nek érdeksemlegesnek kell maradnia a kérdésben. Érdekünk egy olyan koegzisztencia rendelet kidolgozása, mely azonos feltételeket teremt mindhárom termesztési mód végzéséhez.

 

Az ESA főtitkára egyetért az érdeksemlegességgel, hiszen az ESA is hasonló állásponton van, mivel tagjai körében is eltérő e technológia megítélése. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy a GM növényeket egyre nagyobb területen termesztik a világon. Ezért fel kell készülni, hogy előbb-utóbb Európában is bevezetésre fog kerülni ez a technológia.
Mindennek tükrében az ESA a következőképpen látja a helyzetet. A GMO, hagyományos és bio-termesztés nem több, mint különféle mezőgazdasági módszerek, melyek egymás mellett létezése, un. koegzisztencia megoldható, és éppen ezért csak technikai kérdés. A fogyasztók védelme és szabad választása, a megfelelő nyomon követési és címkézési előírásokkal biztosítható. A termesztés során GMO szennyeződés azonban elkerülhetetlen, ezért a zéró tolerancia elve nem elfogadható.

 

Az ESA 1999-óta szorgalmazza GMO szennyeződés határérték megállapítását vetőmagok esetében, eddig kézzelfogható eredmény nélkül.

 

Az európai vetőmag iparnak olyan határértékekre van szüksége, mely:
· tudományos alapokon nyugszik,
· fenntartható és arányos (betartása nem jelent aránytalanul nagyobb többletköltséget),
· a kutatást és fejlesztést nem akadályozza,
· összhangban van a nemzetközi vetőmag-kereskedelemmel,
· lehetővé teszi a konvencionális vetőmagtermesztést.

 

Amerikai mintára nagy európai vetőmagcégek bevonásával elkészült egy tanulmány, amely az egyes határértékek betartásának költségeit becsli. A tanulmány az EU Bizottság képviselői elé lett terjesztve, döntéshozatali eljárás előremozdítása és a hiteles tájékoztatás céljából.

 

Magyarország jelentős vetőmag előállító ország, ezért kulcsfontosságú az ESA számára. Ennek kapcsán szó esett a VSZT és az ESA közötti szorosabb együttműködés megteremtésének lehetőségéről. Az ESA munkája döntően a tagországok által nyújtott információkon, véleményeken alapul és ez különösen igaz az újonnan csatlakozott országokra. Annak érdekében, hogy az ESA megfelelően tudja képviselni a magyar vetőmag szakma érdekeit, a folyamatos tájékoztatás és az alkalmankénti személyes kapcsolatfelvétel elengedhetetlen.

 

 

 

          © VSZT 2015. | © Web: