Az Európai Vetőmag Szövetség (ESA) Takarmánynövények és füvek vetőmag szekciója (SFG) elkészítette 2007. évi jelentését a takarmánynövények vetőmag termesztéséről az EU- ra vonatkoztatva. Az adatokat két táblázatba foglalva tették közzé, egyiken a szaporító terület, másikon a termésmennyiség megjelenítésével. A zöld oszlopok az ESA tagjai által szolgáltatott adatokat tartalmazzák. Tíz országból (melyeket sárgával jelöltek) nem érkeztek új adatok. Ezeknél az országoknál a Bizottságnak 2005-ben leadott hivatalos adatok kerültek megjelenítésre. Ebben az évben tájékozódásképpen két kérdést tettek fel, melyekre öt országból érkezett válasz (Dánia, Németország, Magyarország, Olaszország és az Egyesült Királyság). A kérdések az előző évekhez képest bekövetkezett változásokról, illetve a jövőbeni kilátásokról szóltak.
Általánosságban elmondható, hogy az öt ország mindegyikében visszaesett a hajlandóság a takarmánynövény-vetőmag szaporítására. Ezt az összes ország a mostoha időjárási körülményekkel, az alacsony jövedelmezőséggel, valamint a gabona és olajos növények magas árával magyarázza. Fellendülésre kevesen számítanak. Sok helyen probléma, hogy a vetőmag forgalmazó cégek nem találnak termelőket, akik belevágnának ebbe a kockázatos és nehéz vállalkozásba.
Dánia:
A szaporító területek 2007-ben jelentős mértékben csökkentek, leginkább az angol perje és a vörös csenkesz területek. A szélsőséges időjárással is magyarázzák az alacsony termésátlagokat. Az állományok tél végén jó kondícióban voltak, de a száraz tavasz és a csapadékos nyár romba döntötte a termelők reményeit. A nádképű csenkesz kielégítő hozammal szolgált, a többi faj elmaradt az elvárásoktól. Különösen alacsony hozamú volt a fehér here és a vörös csenkesz.
2008-ban várhatóan tovább csökkennek a termesztő területek. 2008-ban jobb aratásra számítanak, mert 2007-ben kifejezetten rosszak voltak a betakarítás körülményei, ugyanis a felülvetett állomány nagyon árnyékolt volt. 2009-ben és a további években a terület fellendülését várják.
Németország:
A fűvetőmag-termesztő területek 2006-ról 2007-re 5%-kal csökkentek, azonban termésben mintegy 31%-os csökkenés volt tapasztalható. Ez a száraz tavaszi időjárásnak, valamint az aratást nehezítő tényezőknek köszönhető, ez utóbbi különösen az ország északi részén volt jellemző. A következő évi termésekről nem bocsátkoznak jóslatokba, hiszen a betakarított mennyiség nagyban függ attól, hogy mely régióról van szó.
A vetőmag forgalmazó cégek egyhangúan arról nyilatkoznak, hogy nehezen találnak vetőmagtermesztőket takarmánynövényekhez. A termelők akkor kezdenének takarmányvetőmag termesztésbe, ha a magas árak garantáltak lennének, csakúgy, mint a gabona, illetve az ipari nyersanyag-előállítás területén.
Magyarország:
Az állattenyésztés küzdelmes helyzete, valamint a vetőmagexport csökkenése nem kedvez a szektornak. A visszaesés leginkább a hereféléket érinti.
Az EU nemzeti támogatásainak köszönhetően a termelők kevésbé érdekeltek a takarmánynövény vetőmag szaporításban. Speciális eszközigénye van, magasabb szaktudás szükséges hozzá, valamint sokkal kockázatosabb és bonyolultabb, mint a kukorica, vagy a gabonatermesztés. Csökkent a szektor jövedelmezősége. Ebben az évben a vetőmag forgalmazó cégek több vetőmagot tudtak volna kihelyezni termelőkhöz, mint amennyit végül sikerült.
Olaszország:
Csökkentek a termőterületek.
Nyersanyag, bioüzemanyag hiány van, világszerte növekszik a kereslet tej és hús iránt, remélik, hogy a vetőmag árak is növekedni fognak és ezáltal fellendül a takarmány szektor.
Egyesült Királyság:
A főbb fűfajok termésátlaga átlagosan 26%-kal kevesebb, mint a várt. Az aratásra került területek 2007-ben meghaladják a 2006. évit. Ugyanis mikor 2006-ban elvetették a fűvetőmagot, a gabona és az olajos növény magvak árai még alacsonyak voltak, ami egyszerűvé tette a fűvetőmag termeltetési szerződések megkötését. Mára azonban a helyzet teljesen megváltozott. A 2008-as betakarításhoz elégséges vetőmagot beszerezni bonyolult feladat, azonban 2009-ben még nehezebb lesz biztosítani az elegendő termésmennyiséghez szükségeset. Ennek okait a következőkben látják:
- Magas gabona- és olajos növény árak
A gabonák ára előreláthatóan kb. 130-140 £/tonna lesz. Ennek következtében vonzóak maradnak, hiszen a fűmagvakkal összehasonlítva, egyszerűbb termelésük. A gazdák várhatóan tovább fogják növelni gabonatermő területeiket. A legtöbb gazdaságban a fűvetőmag a termesztett fajok kis százalékát teszi ki.
- Betakarítás
A rossz időjárási körülmények, valamint a betakarítás magas költségei miatt sok gazda döntött úgy, hogy felhagy a fűvetőmag termesztéssel.
- Gazdaságok átalakítása
A magasabb fokú gépesítettség, a gazdaságok összevonása nem kedvezett a speciális, kis területű fűvetőmag-termesztésnek. Ez volt a legnagyobb hatással a termelés visszaesésére. És a folyamat még nem ért véget.
- Ár
Mióta bevezették az SPS rendszert, a gazdák könnyen ki tudják számolni az egyes termények jövedelmezőségét. Jelenleg a búza esetében ez az érték összehasonlíthatatlanul magasabb, mint a fűvetőmagnál.
Európa- szerte problémát jelent tehát a fűvetőmag-termesztés, illetve- termeltetés. Jövedelmezősége nincs arányban a termelés nehézségeivel, kockázataival. Jelenleg a gabona- valamint az olajos növényekkel nem versenyképes.