/Az információk az Európai Vetőmag Szövetség /C.E.P.M./ 2005.09.15. ülésén hangzottak el/

 

Kukorica piac

 

2004/05-ben az Európai Unió termesztése 53 millió tonna volt. Franciaország (16,3 millió tonna) és Magyarország (8,3 millió tonna) előállítását nem számolva 28,4 millió tonna ez a mennyiség. A felhasználás 51,1 millió tonna, amely Franciaország és Magyarország fogyasztása nélkül 39,1 millió. A két legnagyobb exportáló ország mérlege nélkül a másik 23 EU tagországban 10,7 milliós hiány figyelhető meg. E hiány ellenére a Franciaországon és Magyarországon összesen rendelkezésre álló 12,4 millió tonnás készlet összességében 1,9 millió tonna fölösleget eredményezett az Európai Unióban. Ezen kívül, köszönhetően az egyéb országokból történő (WTO megállapodás miatt) 2,5 millió tonnát elérő exportnak az EU - többlet elérte a 4,4 millió tonnát.

 

A 2005/06 gazdasági évben 47,5 millió tonnás termelés várható, amely 10%-os csökkenést jelent 2004-hez képest, köszönhetően a dél-európai szárazságnak. Ez a csökkenés azonban nem számottevő, mivel a rendelkezésre álló készletekből fedezhető a hiány, mely azt jelenti, hogy az ellátás továbbra is kiegyensúlyozott marad. A 2005/06 szezon piaci kilátásai jobbnak tűnnek, mint az előző évi volt, bár az elvárások némiképpen módosulhatnak a kalászos gabonák nagymennyiségű kínálata miatt. (1. ábra)

 

1. ábra Kukorica piac 

 

millió tonna	2004/2005	2005/2006
Terület (Mha)	6,5	6,1
Termés	53,0	47,5
Induló készlet	6,6	11,0
ebből intervenciós készlet	0,0	2,1
Import	2,5	2,5
Teljes készlet	62,1	61,0
Belföldi felhasználás	49,5	48,5
ebből állati takarmány	40,5	39,5
Export	1,6	1,6
Teljes felhasználás	51,1	50,1
Összes készlet	11,0	10,9
ebből intervenciós készlet	2,1	?

 

 

Csemegekukorica, vetőmag

 

Mind a két szektor esetében csökkent a termesztő terület az előző évhez képest. Míg a vetőmagnál a csökkenés kevésbé jelentős (-10% körül) és főként az árutermő területek csökkenésének köszönhető,  addig csemegekukoricánál ez a változás jóval drasztikusabb a növekvő távol-keleti import hatására. (-18% körül).

 

Kukorica vetőmag területek az EU-ban 

 

(ha)	2004	2005
Németország	3 180	3 320
Ausztria	5 000	5 000
Spanyolország	700	500
Franciaország	54 430	47 190
Magyarország	28 316	26 000
Olaszország	4 935	4 800
Lengyelország	2 065	2 600
Csehország	1 518	1 660
Szlovákia	3 500	3 700
Szlovénia	304	200
Összesen	103 948	94 970

 

Csemegekukorica területek az EU-ban 

 

(ha)	2004	2005
Németország	1 100	1 100
Horvátország	300	300
Spanyolország	3 500	1 800
Franciaország	28 580	23 850
Magyarország	29 000	24 000
Olaszország	4 200	4 500
Lengyelország	3 300	3 500
Szlovákia	1 200	500
Összesen	71 180	59 550

 

 

WTO tárgyalások
/További import már nem elfogadható a telített EU-25 kukorica piacán./

 

A tárgyalási témák köre a Dohai forduló alatt meglehetősen beszűkült és az Európai Unió minden elsődlegesen fontos kérdésben fokozatosan meghátrál. A tárgyalások a Kankun-i kudarc után újra kezdődtek 2004 augusztusában, melyek középpontjában a mezőgazdaság áll. A földrajzi árujelzők kérdését későbbre halasztották, ezért nem lehet most lépéseket tenni ennek irányában. A 2005-ös megbeszélések a piacra jutás problémájáról szólnak. Az EU ajánlatát az export támogatások fokozatos leépítéséről azonnal elfogadták, de még nem történt ehhez hasonló intézkedés a többi tagállam részéről (az USA, Kanada és Ausztrália esetében lenne erre szükség elsősorban). A tárgyalások fókuszában jelenleg a piacra jutási esélyek növelése áll. Ennek értelmében a legmagasabb vámtarifák csökkentése, míg az érzékeny termékek rugalmasabb kezelése várható. Ha szélsőségesen alacsony vámok kerülnek megállapítása, az több ország előtt is kinyitná az ajtót a kukorica import számára, amely teljesen destabilizálná az európai kukorica piacot. Továbbá az EU-nak el kell fogadnia az új tagországok import kontingensre vonatkozó kérését, amelyet a WTO már aláírt. A 242.000 tonna vámmentes kukorica import kontingens 2006 január 1.-től alkalmazható.

 

CAP Reform
/két lépcsős bevezetés/

 

Öt tagállam (Franciaország, Finnország, Hollandia, Görögország, Spanyolország) élt az EU rendelkezések adta azon jogával, hogy a termelésről történő leválasztás (decoupling) bevezetését elhalasztja. Ezekben az országokban a decoupling 2006-tól él Finnország kivételével, ahol a támogatások kifizetését régiónként állapítják meg (várhatóan 2009-től Magyarországon is ilyen rendszer fog működni), míg a többi tagállamban a kifizetés történelmi referencia időszak alapján történik. Amíg kukorica termesztő országok közül Portugália és Olaszország a támogatások termelésről történő teljes leválasztása, addig Spanyolország és Franciaország a szántóföldi növények csak részleges leválasztása mellett döntött. Az olasz döntés eredményeként a keménybúza termesztés jelentősen (500 ezer hektárral), míg a kukoricatermesztés kisebb mértékben (90 ezer hektárral) esett vissza.

 

A támogatások kifizetésének feltételeként állított jó mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartásának előírásai tagországonként eltérőek. Franciaországban a nagyüzemi produktív mezőgazdasági termelés ellenzői nagy nyomást gyakorolnak a törvényhozó szervekre a minél szigorúbb környezetvédelmi előírások kikényszerítése érdekében.

 

Mycotoxinok

 

A C.E.P.M. kezdeményező szerepet vállalt a fuzárium toxinokat szabályzó európai intézkedésekkel kapcsolatos tárgyalások során. A vonatkozó rendeletek (VSZT folyóirat 2005/3. szám) többéves tárgyalás után 2005. év júniusában megszülettek. A C.E.P.M. lobbizása hatására sikerült elérni, hogy a további részletes vizsgálatok elvégzése érdekében a rendeletek kukoricára történő alkalmazása kapjon még egy év haladékot. Ezáltal esély van arra, hogy a takarmányozási célú kukoricánál magasabb határérték kerüljön megállapításra, mint a búza esetében. A határérték megállapításának részletei körül eltérők az egyes tagországok álláspontjai. Eltérő a vélemény azzal kapcsolatban, hogy a Bizottság egységesen írja-e elő a határértékeket, illetve csak ajánlásokat adjon ki és minden tagország saját maga döntsön a határértékről. Nincs egységes álláspont abban a tekintetben sem, hogy nyersanyagra, vagy késztermékre vonatkozzanak a határértékek, és hogy legyen-e megkülönböztetés a fuzárium toxinra érzékenyebb állatok számára. Ezen kívül élesen elválik az elsődlegesen takarmány felhasználó és termelő országok álláspontja egymástól. Az előbbiek érdeke nyilvánvalóan a szigorúbb határértékek meghatározása. A cél természetesen egy olyan határérték megállapítása, amely technológiailag és gazdaságossági szempontból is kivitelezhető, de egyben nem jelent humán élelmezési és állattakarmányozási kockázatot.

 

GMO
/Európa továbbra is hezitál a kérdésben/

 

A GM növények termesztését tiltó jogszabályt két éve megszüntették, valamint az európai tudományos hatóságok számos kérelmet megvizsgáltak, ennek ellenére csak három új GM kukorica „eseményt” engedélyeztek. Az európai kormányok döntésképtelenségének az az eredménye, hogy Európa, az USA, Japán és Korea mögött „kullog” az engedélyezések számában, ezáltal az európai kukorica termesztőknek jóval szűkebb a GM fajta-választási lehetősége.

 

Jelenleg 17 kukoricafajta található a Közösségi Fajtakatalógusban, mely elvileg bizakodásra adhatna okot, hogy ezen növények termesztésének fejlődése megindul az EU-ban. De e helyett további hátrálás tapasztalható, mivel Magyarország, Görögország és Lengyelország a 18/2001/EK rendelet védzáradéka alapján megtiltotta a 17 GM fajta termesztését. Most ezeken az országokon a sor, hogy tisztán tudományos bizonyítékok alapján igazolják a tiltás jogosságát.

 

Jó néhány további olyan példát lehet említeni, amely illusztrálja Európa tétlenségét a GM növények termesztését illetően. Mindenekelőtt még mindig nincs határérték a konvencionális vetőmagvak idegen GM tartalmának megengedhető mértékéről, és a Bizottság előtt lévő kukorica esetében 0,3%-ot előíró javaslat összeegyezhetetlen a jelenlegi működési feltételekkel. Az EU környezetvédelemért felelős főosztálya (DG ENVI) továbbra sem rendelkezik azokkal a hatástanulmányokkal, melyek a különböző határértékek gazdaságossági vonatkozását vizsgálják. Ennek következtében nem valószínű, hogy a 2005/06-os időszakra rendelkezésre fognak állni ezek a határértékek.

 

Néhány tagországban már megszületett az un. koegzisztencia törvény, amely lehetővé teszi a GM, konvencionális és bio növények együtt-termesztését, de eddig csak Dániában, Németországban, Olaszországban, Luxemburgban és Spanyolországban lépett életbe. Spanyolországot kivéve a többi ország jogszabálya szigorú intézkedéseket foganatosított a GM termesztőkkel szemben főként a termesztéstechnológia és a felelősség vállalás tekintetében. Hollandiában a kormány a probléma megoldását a szakma kezébe tette le, és rájuk bízta a megfelelő szabályok kidolgozását. Ennek eredményeként egy működőképes koegzisztencia törvénytervezet alakult ki. Franciaországban a 2001/18/EK irányelvet 2005 végéig beültetik a nemzeti jogszabályok közé. A koegzisztencia törvény a francia szakmai szervezetek tudományos kutatóprogramjának eredményeit veszi majd alapul. Mindeközben az Európai Bizottság folyamatosan felülbírálja a koegzisztencia intézkedéseket és várhatóan 2006-ra ki fog dolgozni egy harmonizált szabályzatot.

 

Bioüzemanyagok

 

Noha 2005 a bioüzemanyagok bekeveréséről szóló EU direktívák megszületésének éve volt, számos ország jelentősen le van maradva ezen a területen, ahhoz képest, amit a 2005-2010 közötti időszakra vállaltak. Az EU irányelv 2005-től 2% keverési arányt ír elő, amelyet 2010-re folyamatosan 5,75%-ra kell növelni. A 25 tagállamból eddig csupán ötben tették adómentessé a bioüzemanyagokat: Németországban, Spanyolországban, Svédországban, Lengyelországban, Ausztriában. Ezen kívül még két tagországban kismértékben csökkentették az adóterhet, de nem annyira, hogy vonzó alternatíva legyen a használata.

 

Míg a tagországokban működő szervezetek azért tesznek erőfeszítéseket, hogy az EU direktívákban előírt bioüzemanyag bekeverési arány ténylegesen bevezetésre kerüljön (3. ábra), addig a C.E.P.M. Brüsszelben a következőkért lobbizik:

 

• Bioetanol szabvány kidolgozása.
• A bioüzemanyagokra vonatkozó 2010-et követő EU politika előkészítése, amely a bioüzemanyag arány megkétszerezését célozza, amely megfelelő nyomás lenne az olajpiac egyre állandósuló nyomásával szemben.
• Megfelelő EU védelem az alkohol importtal szemben.

 

Bioetanol előállítás ez EU-ban 

 

Hektoliter	2004	kilátások
Spanyolország	2,25	4,2 2005-ben
Lengyelország	1,6
Franciaország	1,31	8,4 2008-ban
Svédország	0,65
Cseh Köztársaság	0,06
Németország		6,8 2006/06
egyéb EU	1,12