A 2004/3 VSZT újságban megjelenő cikk kibővített változata

A Fusarium gombafajok talajban elő károsítók, melyek általánosan elterjedtek a mérsékeltövi amerikai, ázsiai és európai területeken termelt gabonafélékben. Számos toxintermelő Fusarium gomba, különböző mértékben képes, kettő vagy többféle toxin előállítására. A Fusarium fajok betakarítás előtt fertőzik a gabonaszemeket. A fertőzésre és a mikotoxin-képződésre számos kockázati tényező hat. A növekedés alatti éghajlati körülmények - különösen virágzáskor - nagyban befolyásolják a mikotoxin tartalmat. Ugyanakkor helyes mezőgazdasági gyakorlattal (fémzárolt vetőmaghasználat, növényvédelem, stb.) a kockázati tényezők minimálisra csökkenthetők, ezáltal a Fusarium gombák általi szennyezés bizonyos fokig megelőzhető.

 

Az Unióban 2001-től hatályban lévő 466 sz. „Az élelmiszerekben előforduló szennyező anyagok legmagasabb értékének meghatározásáról” szóló EK rendelet a mikotoxinok közül csak az aflatoxinok legmagasabb határértékéről rendelkezik, és nem foglalkozik a fuzárium toxinokkal.

 

Egyes tagállamok a toxinok humán kockázatát felismerve, már elfogadták, vagy tervezik elfogadni a Fusarium toxinok egyes élelmiszerekben található legmagasabb megengedett értékeiről szóló nemzeti jogszabályt. Ennek következtében az egyes tagországokban meghatározott toxin határértékek között olyan különbségek alakulhatnak ki, amik a piaci verseny torzulását okozhatja. Ennek megakadályozására és a piac egységességének biztosításához, az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett közösségi szabályozásokra van szükség.

 

Az egységes szabályozás megalkotása érdekében alapos felmérés, illetve tudományos vizsgálat folyt. A kutatás 5 fő toxincsoportra terjedt ki:
1. deoxinivalenol (DON)
2. nivalenol
3. T-2, HT-2 toxinok
4. zearalenon
5. fuminizin

 

A felmérés eredményei azt mutatták, hogy a Fusarium mikotoxinok a közösségi élelmiszerláncban igen elterjedtek.
A Fusarium-toxinok élelmiszer útján történő bevitelének legfontosabb forrásai a gabonafélékből, különösen búzából és kukoricából készült termékek.
Míg a teljes népességben a felnőttek között a Fusarium-toxinok élelmiszer útján bevitt mennyisége gyakran kisebb, mint az adott toxinra vonatkozó megengedhető napi bevitel (TDI) értéke, addig olyan kockázati csoportok, mint a csecsemők és a kisgyermekek esetében a bevitel a TDI-hez közeli, sőt néhány esetben meg is haladhatja azt.
Az egyes toxinfajtákra lebontva elsősorban a DON mennyisége magas, különösen kisgyermekek és serdülők körében élelmiszer útján bevitt mennyiség közel áll a TDI-hez. A T-2, HT-2 toxinoknál a becsült mennyiségek több esetben meghaladták a TDI-t. A biztonságos kimutathatósághoz azonban szükség van a jelenleginél érzékenyebb mérési módszer kidolgozására. A zearalenon és a fumonizinek élelmiszerrel történő becsült átlagos napi bevitele messze a TDI alatt van. Ugyanakkor a 2003-as betakarítás felügyeleti ellenőrzésének eredményei azt mutatják, hogy a kukorica és kukoricakészítmények fumonizinekkel erősen szennyezettek voltak.

 

A közegészség védelmében fontos, hogy a legmagasabb megengedett értékek megállapításra kerüljenek a feldolgozatlan gabonafélék esetében, annak érdekében, hogy ne kerülhessenek az élelmiszerláncba magasan szennyezett gabonafélék, illetve annak elősegítésére és biztosítására, hogy a termelési láncban, a táblákon, a betakarítás és tárolás során minden intézkedést megtegyenek a fertőzés megelőzése érdekében (helyes mezőgazdasági, betakarítási és tárolási gyakorlatot alkalmazva). Helyénvaló a feldolgozatlan gabonafélékre vonatkozó legmagasabb megengedett értéket az első szintű feldolgozás céljából forgalomba hozott gabonafélékre alkalmazni, mivel a gabonafélék rendeltetése (élelmiszer, takarmány, vagy ipari) már ebben a fázisban ismert.

 

A kukorica esetében nem ismert pontosan valamennyi Fusarium-toxin, különösen a zearalenon és a fumonizin képződésében szerepet játszó tényező. Ezért az élelmiszerláncban résztvevő élelmiszeripari vállalkozók kellő időt kapnak arra, hogy vizsgálatokat végezzenek ezen mikotoxinok képződésének forrásaira vonatkozóan, illetve arra, hogy meghatározzák azokat a kezelési intézkedéseket, melyekkel jelenlétük a lehető legjobban megelőzhető.
A jelenleg rendelkezésre álló adatokon alapuló legmagasabb megengedett értékeket, 2007-től javasolják alkalmazni,
amennyiben ezen időpontot megelőzően nem kerül megállapításra az előfordulással és toxinképződéssel kapcsolatos új információn alapuló, egyedi legmagasabb megengedett érték.

 

Mivel a rizsben alacsony Fusarium-toxin fertőzöttségi szintet találtak, ezért a rizsre és a rizskészítményekre nem vonatkozik határérték.

 

A fentiek alapján az EU 2005. június 6.-án kiadott 856/2005/EK rendelet értelmében, 2006. július 1.-től, nem lehet olyan gabonaterméket élelmiszer-összetevőként felhasználni, amik nem felelnek meg a rendelet mellékletében egyes feldolgozottsági szintekhez tartozó határértékeknek bizonyos Fusarium toxinok esetében.

 

A kérdést szabályzó EU rendeletek letölthetők:

 

A Bizottság 466/2001/EK rendelete (2001. március 8.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok legmagasabb határértékének meghatározásáról.

A Bizottság 856/2005/EK rendelete (2005. junius 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történő módosításáról.

A Bizottság 2005/38/EK irányelve (2005. junius 6.) az élelmiszerek Fusarium-toxin tartalmának hatósági ellenőrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról.