2007. szeptember 6., csütörtök 15:19

Találkozó a lengyel és a szlovák kukorica szövetségek képviselőivel

A VSZT a Szlovák Kukorica Szövetség meghívásának tett eleget azzal, hogy július 10-én részt vett a három ország szakemberei részére szervezett megbeszélésen. 

A VSZT-t az ülésen Takács Géza elnök, valamint Ruthner Szabolcs (ügyvezető) képviselte. Az un „Visegrádi hármak” csoport -esetleg később a Cseh szövetséggel kibővülve - együttműködésének céljaként határozta meg a kölcsönös tájékoztatást és a közös érdekek képviseletét a C.E.P.M-ben (Európai Kukorica Szövetség), illetve az EU illetékes bizottságaiban. A rendkívül jó légkörű ülésen az országok képviselői vázolták az aktuális helyzetet. (kép aláírás: három elnök Ladislav Moravcik /Szlovákia/, Takács Géza /VSZT/, Tadeusz Michalski Lengyelország,)

 

Szlovákia

 

Északi szomszédunknál 150 ezer hektáron 900 ezer tonna körül árukukoricát és 15 ezer tonna kukorica vetőmagot állítanak elő. Az ország önellátó, sőt a jobban termő években néhány százezer tonna export árualap is képződik. Érdekes tendencia, hogy a búza vetésterülete a 1990-es évek eleje óta folyamatosan csökken, míg a kukoricáé ezzel ellentétesen nő. A változás nagyságában mindössze néhány tízezer hektárra tehető, mégis tendenciózus. Talán még érdekesebb, hogy ugyancsak a kilencvenes évek eleje óta a kukorica termésátlagok közel 1 tonnával nőttek, ugyanakkor a búzáé hasonló mértékben csökkent. A jó eredmény természetesen nem szorul magyarázatra, azonban a búza termésátlagok visszaesésének okában még a Szlovák szakértők sem értettek egyet. Valószínű, hogy több faktor is befolyásolhatja, úgy mint a fémzárolt vetőmaghasználat drasztikus visszaesése, illetve egyéb termesztés technológiai problémák is közrejátszhatnak. A helyzetben azonban idén kedvező változás történt mivel a fémzárolt vetőmaghasználat aránya ismét emelkedett, ami a árugabona hozamokra pozitívan hatott.
A kukoricatermesztés 90%-a a délnyugati megyékben található, ahol a feldolgozóipar is koncentrálódik.
Az idei évben egyik legnagyobb problémát a kukoricabogár kártétel jelenti. Érdekesség, hogy a szlovák termelők a kukoricamolyt is a jelentős kártevők között említették, ami hazánkban mostanában nem okoz gazdaságilag mérhető terméskiesést.

 

ELŐADÁS LETÖLTHETŐ ANYAGA

 

Lengyelország

 

Az elmúlt tizenöt évben a kukoricatermelés robbanásszerűen növekedett Lengyelországban. Különösen igaz a megállapítás szemes kukoricára, hiszen ez idő alatt 50 ezer hektárról 400 ezer hektár fölé emelkedett a vetésterület. A töretlen emelkedésnek csak az elmúlt két évben tapasztalt csapadékhiány vetett véget.
Idén a legnagyobb problémát a kukoricaüszög (Ustillago maydis) fertőzés jelenti. Lengyelország középső részén a júniusi szárazság rendkívül kedvezett a gombafertőzésnek, mely a táblák 10-80%-át megfertőzve. Tavaly a fertőzés szintén erősnek volt mondható, de általában csak 0,5-2,0% körüli értéket ér el. Az üszög elsősorban a kukoricacsőben található.
A erősebb fertőzés kedvezőtlenül befolyásolja a silókukorica takarmányozási értékét, mely ezáltal 20-30%-al csökkenhet. Összességében elmondható, hogy Lengyelország középső részén a termés 20-50%-kal esik vissza az elmúlt évhez képest az üszög és a szárazság hatására.
A kukoricatáblák nagy része sovány talajokon található. Ezeken a talajokon könnyen kialakulnak szezonális viszonylag hosszantartó vízhiányos állapotok. Ezért kiemelten fontos olyan fajtáknak a kiválasztása, melyek kevésbé érzékenyek a hosszabb ideig tartó száraz periódusokra.

 

          © VSZT 2015. | © Web: