Magyar Vetőmagkereskedők Szövetségének állásfoglalása

 

MAGYAR VETŐMAGKERESKEDŐK SZÖVETSÉGE, GABONATERMESZTŐK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE, MAGYAR GABONA ÉS TAKARMÁNY SZÖVETSÉG
KÖZÖS ÁLLÁSFOGLALÁS

 

„A JÓ TERMÉS BIOLÓGIAI ALAPJA A FÉMZÁROLT VETŐMAG”

 

/Letölhető változat/

 

Az utóbbi évek jellemző és visszatérő problémája a Magyarországon megtermelt kalászos gabona, különösen a búza minősége. Ez a kérdés előtérbe került az ország Európai Uniós csatlakozásával, hiszen minden mértékadó vélemény szerint csak jó minőségű, homogén áruval lehetünk versenyképesek.

 

A búza minőségét a környezeti feltételek, a fajta és nem utolsósorban az alkalmazott agrotechnika egyaránt befolyásolja.
Az agrotechnikai elemek egyik meghatározó tényezője az
okszerű vetőmag használat.
Mit jelent ez az utántermeszthető kalászos gabonák esetében? A termelő területének egy részére saját fogásból származó, maga által letisztított, jó esetben csávázott és csírázóképességre vizsgált magot vet el. Területének többi részére államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmagot vásárol. Így a beszerzéssel nem csak frissíti (felújítja) szaporító anyagait, hanem évről évre új fajták termelésbe vonására is lehetősége nyílik. Az elvetésre került teljes mennyiségből a fémzárolt vetőmag részesedését nevezzük felújítási aránynak. Ennek szakmailag elfogadott minimális mértéke 40-50 % körüli, mely hosszú időn keresztül valósult meg a gyakorlatban.
Régi és gyakran idézett megállapítás, hogy a jó termés biológiai alapja az államilag ellenőrzött, fémzárolt vetőmag. Ennek ellenére az elmúlt évek sajnálatos jelensége, hogy a termelők nem újítják fel megfelelő arányban vetőmagjaikat. Mivel az Európai Unióba történő belépéskor megszűnt a 40 %-os vetőmag felújításhoz kötött támogatási előírás, a fémzárolt vetőmagvásárlás és használat a 2004. évi vetéseknél mindössze 30 % volt, majd 2005-ben negatív csúcsot elérve az őszi búza esetében 25 %-ra csökkent. Történt ez annak ellenére, hogy a fémzárolt vetőmag ára az utóbbi három évben folyamatosan; mintegy 20 %-kal csökkent – miközben a támogatások növekedtek.
Kétségtelen, hogy a nemesítők a vetőmag használati jogdíjakból, az előállítók az árugabonához viszonyított többlet jövedelemből, a forgalmazók pedig a vetőmag kereskedelméből kívánnak megélni, miközben magas genetikai értékű, kiváló minőségű szaporító anyaggal látják el az árutermelőket. Ez azonban kiszámítható vetőmag felújítást feltételez. Ha nincs vevő, a fajta- és vetőmag előállítás folyamatosan sorvad és elérheti azt a kritikus mértéket, ahol a rendszert az összeomlás veszélye fenyegeti. Az utóbbi évek kedvezőtlen tapasztalatai alapján ezt a pontot megközelítettük, sokan felhagytak a vetőmag előállítással, a szaporító területek 60 %-ra estek vissza.

 

A téma csak felületes megközelítésben tűnhet a vetőmaggal foglalkozók (nemesítők, vetőmagtermelők, valamint kereskedők) gondjának, a probléma ennél jóval messzebbre mutat. A vetőmag előállítási és forgalmazási rendszer esetleges összeomlása komoly következményekkel bírhat.
A romló vetőmag felújítás részben a megtermelt áru minőségére is negatív hatással lehet, másrészt nem felel meg a nyomon követhetőség szigorú előírásainak sem, így a csökkenő fémzárolt vetőmaghasználat akár rövid távon is ronthatja az árubúza piaci helyzetét.

  

 

          © VSZT 2015. | © Web: