Az EU szinte valamennyi tagországában problémát jelent öntermékenyülő növényeknél az utántermesztett vetőmag (un. Farm Saved Seed /FSS/) használat növekedése, a fémzárolt vetőmag használat rovására . Az Európai Vetőmag Szövetség /ESA/ a nemzeti tagszövetségeinek bevonásával egy felmérést készített a helyzet pontos megismerésének érdekében.

 

Mint azt már előző számainkban is említettük, Európa szerte egyre nagyobb gondot okoz az utántermesztett (nem fémzárolt) vetőmag használat. A 2001/94/EK növényfajta oltalmi jogokról szóló rendeletének értelmében lehetőség van az FSS után licencdíj beszedésére oltalmazott fajták esetében. Azonban a hatályban lévő jogszabály ellenére EU-25-ön belül eddig csupán 9 országban van működő rendszer az FSS után járó licencdíj beszedésére. Sajnos ezen országokban sem működik tökéletesen a rendszer. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nemesítő nem kap információt az egyes gazdaságok FSS használatára vonatkozóan.

 

Mindezek tudatában és a kialakult kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében az ESA határozottan fel kíván lépni uniós szinten. Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság irányába konkrét lépéseket lehessen tenni, szükség van a probléma méretének pontos ismeretére. Az ESA a nyár folyamán a tagországok nemzeti vetőmag szövetségeinek bevonásával egy felmérést végzett az érintett növényfajok esetében. A felmérés eredménye a következő:

 

Kalászosok
A kérdőívre Portugália, Görögország, Luxemburg, Málta, Ciprus és Szlovénia kivételével minden tagszövetség válaszolt. A beérkezett adatok szerint 2004-ben összesen 44 millió hektáron folyt kalászos termesztés az EU-ban, amelynek 53%-án, azaz közel 24 millió hektáron használtak nem fémzárolt vetőmagot. A folyamat tendenciáját tekintve sem megnyugtató, mivel évente 2%-al csökken a vetőmag felújítás mértéke.

 

Utántermesztett /FSS/ vetőmag használat mértéke az EU-ban

 

 

 

 

 

Utántermesztett vetőmag használat /FSS/ változása a jelentősebb kalászos fajoknál az EU-ban

 

 

 

 

 

Vetőburgonya
A választ adó tagországok adatai alapján 2,3 millió hektáron folyt burgonyatermesztés, melyből 63%-on, azaz 1,4 millió hektáron nem minősített vetőburgonyát használtak 2004-ben. Az FSS használat igen eltérő a tagországokban. A legjobb a helyzet a skandináv országokban, ahol csak 20% körüli az utántermesztett vetőgumó használat. Lengyelország mutatja a legrosszabb képet, ahol a burgonyatermesztő területek 3-4%-ára kerül minősített vetőburgonya.

 

Káposztarepce
A repce tekintetében kicsit más a helyzet, mint az előbbi két növény esetében. Itt vannak olyan országok, ahol nincsen probléma és csaknem 100%-os a vetőmag felújítás (Dánia, Németország, Svédország, Ausztria stb.) Az EU tagországok másik csoportjába, ahová jelentős repcetermelő országok tartoznak (Franciaország, Lengyelország, Anglia) az FSS használat viszonylag magas (25-55%) és növekvő tendenciát mutat.

 

Utántermesztett vetőmag használat /FSS/ a repcénél az EU-ban

 

 

 

 

 

A felmérés összegzéseként elmondható, hogy:

 

• Az FSS használat az említett növényfajok esetében 65.000.000 € bevétel kiesést okoz az európai növénynemesítés számára. Ez az összeg már önmagában is számottevő, de ha még azt is hozzátesszük, hogy ez az összeg csak a fémzárolt vetőmag árába beépített licencdíj felével van kalkulálva, és azt, hogy ez a bevétel kiesés minden évben megjelenik, akkor még nagyobb a nemesítő cégek vesztesége.
•  A kilátások nem javulnak, sőt sok tekintetben egyre kedvezőtlenebbek a területen több országban is:
   - csökken a vetőmag felújítás,
   - nincs előrelépés a begyűjtési rendszer kialakítását illetően,
   - nehéz betartatni a meglévő megállapodásokat. 
• Számos probléma van a hatályban lévő nemesítői jogok alkalmazását, végrehajtását illetően:
   - együttműködés és párbeszéd hiánya a gazdálkodók és a fajtatulajdonosok között,
   - a politikai és közigazgatási támogatás hiánya,
   - érvényesíthetetlen jogszabályok.

 

Ennek tükrében a jelenlegi helyzet nem igazságos és ellehetetlenítheti a korszerű nemesítést és fajta-előállítást.  Ezen állapot javítása érdekében az ESA egy javaslat csomagot fog kidolgozni a közeljövőben.