Az EU szinte valamennyi tagországában problémát jelent öntermékenyülő növényeknél az utántermesztett vetőmag (un. Farm Saved Seed /FSS/) használat növekedése, a fémzárolt vetőmag használat rovására . Az Európai Vetőmag Szövetség /ESA/ a nemzeti tagszövetségeinek bevonásával egy felmérést készített a helyzet pontos megismerésének érdekében.
Mint azt már előző számainkban is említettük, Európa szerte egyre nagyobb gondot okoz az utántermesztett (nem fémzárolt) vetőmag használat. A 2001/94/EK növényfajta oltalmi jogokról szóló rendeletének értelmében lehetőség van az FSS után licencdíj beszedésére oltalmazott fajták esetében. Azonban a hatályban lévő jogszabály ellenére EU-25-ön belül eddig csupán 9 országban van működő rendszer az FSS után járó licencdíj beszedésére. Sajnos ezen országokban sem működik tökéletesen a rendszer. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a nemesítő nem kap információt az egyes gazdaságok FSS használatára vonatkozóan.
Mindezek tudatában és a kialakult kedvezőtlen helyzet megváltoztatása érdekében az ESA határozottan fel kíván lépni uniós szinten. Ahhoz azonban, hogy az Európai Bizottság irányába konkrét lépéseket lehessen tenni, szükség van a probléma méretének pontos ismeretére. Az ESA a nyár folyamán a tagországok nemzeti vetőmag szövetségeinek bevonásával egy felmérést végzett az érintett növényfajok esetében. A felmérés eredménye a következő:
Kalászosok
A kérdőívre Portugália, Görögország, Luxemburg,
Málta, Ciprus és Szlovénia kivételével minden tagszövetség válaszolt. A
beérkezett adatok szerint 2004-ben összesen 44 millió hektáron folyt kalászos
termesztés az EU-ban, amelynek 53%-án, azaz közel 24 millió hektáron használtak
nem fémzárolt vetőmagot. A folyamat tendenciáját tekintve sem megnyugtató,
mivel évente 2%-al csökken a vetőmag felújítás mértéke.
Utántermesztett /FSS/ vetőmag használat mértéke az EU-ban
Utántermesztett vetőmag használat /FSS/ változása a jelentősebb kalászos fajoknál az EU-ban
Vetőburgonya
A választ adó tagországok adatai alapján 2,3 millió hektáron folyt
burgonyatermesztés, melyből 63%-on, azaz 1,4 millió hektáron nem minősített
vetőburgonyát használtak 2004-ben. Az FSS használat igen eltérő a
tagországokban. A legjobb a helyzet a skandináv országokban, ahol csak 20%
körüli az utántermesztett vetőgumó használat. Lengyelország mutatja a
legrosszabb képet, ahol a burgonyatermesztő területek 3-4%-ára kerül minősített
vetőburgonya.
Káposztarepce
A repce tekintetében kicsit más a helyzet, mint az előbbi két növény
esetében. Itt vannak olyan országok, ahol nincsen probléma és csaknem 100%-os a
vetőmag felújítás (Dánia, Németország, Svédország, Ausztria stb.) Az EU
tagországok másik csoportjába, ahová jelentős repcetermelő országok tartoznak
(Franciaország, Lengyelország, Anglia) az FSS használat viszonylag magas
(25-55%) és növekvő tendenciát mutat.
Utántermesztett vetőmag használat /FSS/ a repcénél az EU-ban
A felmérés összegzéseként elmondható, hogy:
- Az FSS használat az
említett növényfajok esetében 65.000.000 € bevétel
kiesést okoz az európai növénynemesítés számára. Ez az összeg már
önmagában is számottevő, de ha még azt is hozzátesszük, hogy ez az összeg
csak a fémzárolt vetőmag árába beépített licencdíj felével van kalkulálva,
és azt, hogy ez a bevétel kiesés minden évben megjelenik, akkor még
nagyobb a nemesítő cégek vesztesége.
- A kilátások nem
javulnak, sőt sok tekintetben egyre kedvezőtlenebbek a területen több
országban is:
- csökken a vetőmag felújítás,
- nincs előrelépés a begyűjtési rendszer kialakítását illetően,
- nehéz betartatni a meglévő megállapodásokat. - Számos probléma van a hatályban
lévő nemesítői jogok alkalmazását, végrehajtását illetően:
- együttműködés és párbeszéd hiánya a gazdálkodók és a fajtatulajdonosok között,
- a politikai és közigazgatási támogatás hiánya,
- érvényesíthetetlen jogszabályok.
Ennek
tükrében a jelenlegi helyzet nem igazságos és ellehetetlenítheti a korszerű
nemesítést és fajta-előállítást. Ezen állapot javítása érdekében az ESA
egy javaslat csomagot fog kidolgozni a közeljövőben.