Vetőmagpiac az Európai Unió-ban

 

 

2004. november 15-16-án került sor a Kelet Európai Vetőmag Hálózat /EESNET/ éves konferenciájára. A nyitó napon számos érdekes előadás hangzott el neves meghívott előadóktól. A következőben a GNIS /Francia Vetőmag Szövetség/ képviselője által tartott az európai vetőmaghelyzetet értékelő előadását ismertetjük.

 

 

AZ ELŐADÁS ÁBRÁI ITT LETÖLTHETŐK POWERPOINT FORMÁTUMBAN


 

 

I. Az EU vetőmagpiaca

 

 

Az első dolog, amely szembetűnik, ha az EU vetőmagpiacára tekintünk, hogy a 25 tagországra történt bővítés után az EU a világ elsőszámú piaca lett közel 8 milliárd € forgalmával, amely 25%-os világpiaci részesedést jelent.
Az Egyesült Államok foglalja el a második helyet kevesebb mint 20%-os részesedéssel, Kína a harmadik 10%-al.
Ez jól magyarázza a vetőmag és fajta-előállítás, valamint a kutatás régióban elfoglalt jelentőségét, valamint a világkereskedelemben betöltött helyét.

 

Franciaország az első Európában az EU piac 25%-ával őt követi Németország 12%, Olaszország és az Egyesült Királyság 7-8%-al, Lengyelország 5%-al, Hollandia és Spanyolország közel 4%-al, Magyarország, Dánia és Svédország 2,5%-al.

 

II. Az Európai vetőmag-előállítás meglehetősen jól felosztott, Franciaország, Németország és Olaszország a legnagyobb előállítók, melyeket Lengyelország, Magyarország, Anglia és Dánia követ.

 

 

Takarmány vetőmag területén Dániáé a domináns szerep, míg a magyar és a cseh szint majdnem eléri a németet.
Vetőburgonya területén a domináns Hollandia, de még Angliában, Franciaországban és Németországban is vannak jelentős előállító területek.
Olajos növények vetőmagjának előállítása területén Magyarország látványosan megelőzi a francia és cseh produkciót.
Kukorica vetőmag tekintetében Franciaország rendelkezik a szaporító területek felével és Magyarország a második a maga 30.000 hektárjával.
Rost növények vetőmagját a legnagyobb mértékben Franciaországban, Belgiumban illetve Hollandiában termesztik
Hüvelyes növények tekintetében szintén Franciaország az első Európában.

 

Ha az EU vetőmag kereskedelmét vizsgáljuk jól látszik, hogy az áruk nagy része az EU-n belül cserél gazdát különösképpen a szántóföldi kultúrák esetében. Ennek ellenére az Unió továbbra is nyitott a világ többi piaca felé.
Az Európai Unió kereskedelme főként tradíciókon alapul és ennek megfelelően specializálódott. A bővítéstől eltelt idő túl rövid ahhoz, hogy nyilvánvaló tendenciákat és számokat lehessen mutatni az EU-25 vetőmag kereskedelméről. Ezért elsőként érdemes megtekinteni, hogy hogyan alakult az EU-15 piaca három év átlagában majd utána azt, hogy mi a helyzet export-import vonatkozásában a frissen csatlakozott országokban. Mindezek ismeretében kísérletet lehet tenni annak megítélésére, hogy hogyan fog változni az EU vetőmag kereskedelme a jövőben.
Az EU-15 kukorica piacán egyértelműen Franciaországé a vezető szerep, hiszen a világon is ez az ország az elsőszámú kukorica vetőmag exportőr.
A zöldség vetőmagok piacát Hollandia vezeti, de Franciaország és Olaszország is jelentős ezen a területen.
A takarmány növények vetőmagja esetében Dánia a fő exportőr, tulajdonképpen lefedi a teljes eEurópai piacot.
Olajnövények vetőmag kereskedelmének központja szintén Franciaország az EU-15-ben.

 

III. Mi a helyzet az új Tagállamokban

 

 

Először is meg kell jegyezni, hogy ezen országok közül Magyarország a legnagyobb exportáló, amelyet Szlovákia és a Cseh Köztársaság követ.
A magyar export hasonlóan az EU-15 nagy exportáló országaihoz elsősorban európai országok felé történik. Magyarország első számú vásárlója Franciaország a második Németország és őket követi Olaszország és Hollandia.
A cseh export célországa elsősorban történelmi okokból kifolyólag Szlovákia, majd őt követi nagyjából azonos részarányban Németország, Hollandia és Olaszország. A csehek legfőbb exportcikke a takarmány vetőmag, illetve kisebb mennyiségű zöldség és virágmag.
A Szlovák export elsősorban kukorica vetőmag. Az első számú felvevő ország a Cseh Köztársaság, valamint kisebb mennyiségű export történik Magyarországra és Lengyelországba is.
A lengyel export fő árucikke takarmány vetőmag illetve zöldség és virágmag célországok pedig főként Németország, Hollandia és Franciaország.

 

Az új Tagállamok közül vetőmagimport főként Lengyelországra jellemző. Lengyelországot a Cseh Köztársaság, Magyarország és Szlovákia követi az importált vetőmag értékét tekintve.
Lengyelország zöldség és virágmagot Hollandiából, cukorrépa vetőmagot Németországból, kukorica vetőmagot pedig Magyarországról és Franciaországból importál.
Magyarországot kukorica vetőmaggal Franciaország, cukorrépa vetőmaggal Németország, zöldségvetőmaggal Hollandia, takarmány vetőmaggal pedig Dánia látja el.
A Cseh Köztársaság kukorica vetőmag igényét Szlovákia, Magyarország és kismértékben Franciaország elégíti ki, valamint cukorrépa vetőmagot Németországból, takarmány növény vetőmagot pedig Dániából importál.
Szlovákiát kukorica vetőmaggal Magyarország, zöldség vetőmaggal Hollandia, takarmány vetőmaggal a Cseh Köztársaság, cukorrépa vetőmaggal pedig Németország látja el

 

Ami mindebből megállapítható, hogy egyrészről a vetőmag kereskedelem az EU-15-ön belül nagyon fejlett, másrészről pedig EU-n kívüli országok vetőmag exportjának és importjának részesedése az EU 10-ben nem nagyobb, mint az EU-15-ben.

 

          © VSZT 2015. | © Web: