A magyar Vetőmagszektor

Versenyképes gazdasági
érték a magyar vetőmag

A minőségi vetőmag a mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, a termelés biztonságának alapját képezi.

Magyarország fontos szerepe az európai és a világ vetőmagiparában a kedvező termőhelyi és klimatikus adottságoknak, földrajzi elhelyezkedésének és infrastruktúrának, a szakképzettségnek, valamint a megfelelő jogszabályi környezeten alapuló hatósági munkának köszönhető.

d A vetőmagágazatban jellemző a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak magas aránya.

d Érdekes adat, hogy több, mint hatszáz tudományos fokozattal rendelkező munkatárs tevékenykedik a szektorban.

d A cégek általában az árbevételük 15 százalékát fordítják erre a célra.

A vetőmag-előállításunk
számokban

Hektár
Faj
Fajta
forint

Az országos vetőmag szaporítóterület nagysága 120–130 ezer hektár körül alakul évente

A szektorban tevékenykedő vállalkozások évente több mint 100 különböző fajból, csaknem 1500 fajta vetőmagját állítják elő, és nagyságrendileg éves szinten a vetőmag üzletágban 100 milliárd forint árbevételt realizálnak. Ennek több mint a fele a hibrid növények – kukorica, repce, napraforgó – értékesítéséből származik.

Fókuszban az export

A vetőmagágazat az egyes növénycsoportok tekintetében eltérő mértékben ugyan, de exportorientált.

A Magyarországon előállított vetőmag közel 20 százalékát, több, mint 63 ezer tonnát exportálunk az elmúlt évben.

A legtöbb vetőmagot Franciaországban értékesítjük, legfontosabb felvevőpiacunk Németország, Oroszország, Ukrajna, Olaszország, Lengyelország és Szlovákia.

2019. - 78 957 tonna
2020. - 81 358 tonna
2021. - 74 286 tonna
2022. - 63 640 tonna
Klimatikus kihívások

Komoly változások várhatók a Kárpát-medencében

A Kárpát-medencében fokozottan érvényesül a globális éghajlatváltozás, az átlaghőmérséklet 2050-re 1,5-2 fokkal, 2100-ra akár 3,5-4 fokkal is emelkedhet. A térség vízszegénnyé válhat a jövőben. Már most évente három Balatonnak megfelelő víz hagyja el az országot, és a talajvíz szintje drasztikusan csökken.

Ezek a hatások nem tesznek jót egyik fő gabonanövényünknek sem. A búza hozama a század közepére 8 százalékkal, a század végére akár 21 százalékkal is csökkenhet még fokozott öntözés és műtrágyázás mellett is. Nem jár sokkal jobban a kukorica sem, ott még ennél is nagyobb visszaesésre lehet számítani. A vetőmag-nemesítésnek a stresszhelyzetekhez még inkább alkalmazkodó fajtákat kell a jövőben az agrárgazdálkodók számára biztosítani, ez hatalmas kihívás.

A jövő legnagyobb kérdése az, hogyan miként tudunk a világ növekvő népességének megfelelő mennyiségű és minőségi vetőmagot előállítani, mert ezek hiányában az élelmiszeripar sem tud létezni.

Ehhez egyrészt innovatív növénynemesítéssel járulhatunk hozzá: a következő években felértékelődnek a klímaváltozás miatti időjárási stressznek jobban ellenálló növényfajták. Fontos feladatunk az új nemesítési módszerek megismertetése és elfogadtatása a szakmával és a széles közönséggel. A szélsőségek miatt kieső területeket a világ más táján előállított vetőmaggal lehet pótolni, ehhez viszont ideális feltételeket kell teremteni a termékek globális mozgásához.

Másrészt nagyon fontos feladatot jelent a Nemzetközi Vetőmag Szövetség és a tagszervezetek számára a növényegészségügyi kockázatok csökkentése, a kórokozók és kártevők világméretű elterjedésének kezelése a védekezési módszerek fejlesztésével, valamint az ellenőrző rendszerek harmonizációjával.

Világszinten több milliárd dolláros kárt okoznak az illegálisan forgalmazott, hamisított vetőmagok.

Sok esetben töredezett, csíraképtelen az eladott mag, amely miatt akár a termés jelentős részét is elveszíthetik a gazdálkodók. Magyarországon az elmúlt évek intenzív hatósági munkájának és az agrárszervezetek összehangolt tájékoztató kampányainak köszönhetően szinte teljesen eltűntek a szervezett hamisítások.

Emelkedik az ökológia vetőmagelőllítás volumene

Hazánkban az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, csaknem 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területméret. A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) munkacsoportja szerint a következő tíz évben komoly mértékű további emelkedés várható ezen a területen.

Európában az elmúlt években 16,5 millió hektárra nőtt az ökológiai gazdálkodásba bevont területek nagysága, a kontinens éllovasainak számító országok már a 15 százalék körüli, vagy azt meghaladó arányt is elértek ezen a szántóföldi kultúrákban / termesztésben.

Az elmúlt évtized hazánkban is nagy előrelépést hozott: az ökológiai területek a támogatásoknak is köszönhetően növekedtek. Hazánkban az elmúlt tíz évben mintegy 70 százalékkal, csaknem 100 ezer hektárra nőtt az ökológiai szántóföldi területméret.

Magyarországon a teljes mezőgazdásági terület mintegy 5,7 százalékán zajlik ökológiai gazdálkodás, ezzel az ország középmezőnyben áll az unióban, amelynek átlaga 8 százalék.

A Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) munkacsoportja szerint a következő tíz évben komoly mértékű további emelkedés várható ezen az ökológiai termesztésben.

Ökológiai gazdálkodásba bevont terület Európában (hektár)

az ökölógiai gazdálkodás alá vont területek aránya Magyarországon

Ökológiai szántóföldi terület növekedés hazánkban az elmúlt 10 évben.

Ökológiai szántóföldi terület mérete jelenleg hazánkban.